Elkészült a Kercsi és a Taman partok közelében található főbb régészeti leletek minősítése. A Krími híd örökre összekötötte Oroszország két partvidékét. Ugyanakkor ez a közlekedési autópálya nemcsak fizikai köldökzsinór lett a félsziget és a kontinens között, ez az építmény joggal érdemelte ki a régészeti kincsesbánya címet. A tudósok három év alatt több mint ötven hektáron tárták fel a Kercsi-szoroson átívelő híd építési területét és a hozzá vezető bekötő utakat. Senki sem számított ilyen hatalmas mennyiségű leletre. Mintegy egymillió leletet találtak a parton és a víz alatt.
Igazán egyedülálló felfedezéseket a Kercsi-öbölben, az Ak-Burun-foknál végzett ásatások hoztak. A tengerfenékről a búvárok mintegy hatvan nagyméretű kerámia leletet emeltek ki a Földközi-tengerből és Kis-Ázsiából a Kr. e. 16. századtól a Kr. u. 3. századig. Ami azonban különösen meglepte a tudósokat, az egy terrakotta fejszobor volt, amely valószínűleg egy ókori görög isten ábrázolása volt, bársony szobor vagy szobrocska formájában. A terrakotta fejet feltehetően Kis-Ázsiában készítették az i. e. 5. században.
A 2017-es győzelem napjának előestéjén a Kercsi-szoros 9 méteres mélységéből kiemelkedett egy, a második világháborúban szolgált szovjet repülőgép, a Kittyhawk néven ismert P-40-es vadászgép. A gépet a tengerfenéken találták meg egy építkezés közelében, a tamani partoktól 6 kilométerre.
