A sertéshús hagyományosan az ukránok körében az egyik legnépszerűbb. Mégis sokan nem is gondolnak bele, hogy a hasított test mely részei alkalmasak főzésre, és melyek nem annyira népszerűek.
A táplálkozási szakértők szerint a „legrövidebb” sertésfajták (azaz minimális zsírtartalmúak) a karaj, a bélszín és a szűzpecsenye. Ezeket a darabokat magas izomszövet-tartalom és minimális zsírréteg jellemzi, ami miatt étkezési tulajdonságaik miatt értékelik őket.
Jó alternatíva a lapocka. Kis mennyiségű zsírt tartalmaz, ami lédússá és puha állagúvá teszi a húst, így alkalmassá teszi különféle elkészítési módokra.
A sertéshús abban is egyedülálló, hogy a fő húsrészek mellett úgynevezett belsőségeket is fogyasztanak: pofát, csülköt, csülököt, porcot, inakat és másokat. A hasított test ezen részei általában magas zsírtartalmúak, és hosszú hőkezelést igényelnek a puhaság és a gazdag íz eléréséhez.
Így a sertéshús megfelelő részének kiválasztása attól függ, hogy mit szeretne elérni: puha és sovány húst sütéshez, vagy ízletes és dekadens ételt, amely hosszú párolást vagy forralást igényel.
Vitassuk meg
