Több mint száz éve hevert ez az 1890-es évekbeli fénykép egy „Azonosítatlan” feliratú mappában egy új-angliai történelmi társaság archívumában. Első pillantásra egy átlagos, sőt megható portré: két fiatal lány egyforma gyászruhában hideg, nyugodt szemmel néz a lencsébe. Közeli barátoknak vagy testvéreknek tűnnek. A modern technológia fejlődésével azonban a kutatók nemcsak az arcukat vonta magára, hanem a mellkasukon lévő furcsa tárgyakat is.
Ezek nem a korszak tipikus medáljai vagy kameói. Felületük porózus és szürkés, szabálytalan alakjuk pedig zavaró. Évtizedekig azt hitték, hogy ezek durván faragott kövek vagy „talizmánok”.
A fordulópont akkor jött el, amikor az egyik kutató összevetette a negatív számot a rég lebontott Blackwood Szanatórium archívumával. Kiderült, hogy ez a két lány nem „barátnők”, hanem egy radikális és gyakran embertelen kísérleteiről ismert intézmény rendszeres betegei. A dokumentumokban nem nevezték el őket – csak „A objektum” és „B objektum” néven.
