Ólomkoporsóban temették el: egy híres nő tragikus sorsa

Marie Skłodowska-Curie a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb nője. Felfedezései megváltoztatták az orvostudományt és a fizikát, de a radioaktív anyagokkal végzett munkája okozta halálát, sőt temetésének körülményeit is meghatározta.

Ő lett az első nő, aki elnyerte a Nobel-díjat, és az egyetlen nő a világon, aki kétszer is megkapta, fizikában és kémiában is. A kutatás 1896-ban kezdődött, amikor Henri Becquerel szokatlan sugárzást észlelt az uránból. Ez inspirálta Marie-t és férjét, Pierre-t a kísérletezésre, és 1898-ban izolálták a rádiumot és a polóniumot. Az 1903-as felfedezésért a Curie házaspár Becquerellel együtt fizikai Nobel-díjat kapott.

Pierre 1906-os halála után Marie folytatta kutatásait. 1911-ben második kémiai Nobel-díjat kapott a tiszta rádium izolálásáért. A tudós életét a radioaktivitás és annak orvosi alkalmazásának tanulmányozásának szentelte, lerakva a modern onkológia alapjait. A rádiummal és a polóniummal való állandó érintkezés azonban tönkretette egészségét: 1934. július 4-én Maria aplasztikus vérszegénységben meghalt. A sugárkárosodás miatt testét ólommal bélelt koporsóban temették el. Amikor 1995-ben újratemették a Pantheonban, kiderült, hogy még évtizedekkel később is gyenge háttérsugárzást bocsátott ki a földi maradványaiból.

Személyes tárgyai sokkal veszélyesebbnek bizonyultak: laboratóriumi jegyzetfüzeteket, bútorokat és ruhákat még mindig ólomkonténerekben tárolnak a Francia Nemzeti Könyvtárban. Hozzájuk csak védőfelszereléssel lehet hozzáférni. Figyelembe véve, hogy a rádium felezési ideje 1600 év, ezek a tárgyak még évszázadokig sugárzást fognak kibocsátani.

Érdekes tények.

Az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott a tudomány különböző területein.

Lánya, Irene Joliot-Curie szintén Nobel-díjas lett.

Az illegális „Szabad Egyetemen” tanult, mert a nők nem iratkozhattak be egyetemekre.

Ő volt az egyik első női sofőr Franciaországban.

Egy rádium ampullát viselt amulettként, mit sem tudva annak halálos veszélyéről.

Kit temettek még ólomkoporsóba?

Robert Thompson röntgenkutató (1925), végrendelete szerint.

A csernobili katasztrófa felszámolói (1986), akiknek testét erősen besugározták.

Marie Curie és más kutatók sorsa azt mutatja, hogy a tudomány a legjelentősebb felfedezéseket hozza a világnak, de néha tragikus áldozatokat követel.